Calék már korán felkeltettek mindenkit, mivel ma indulnak a
turnéra. Egyedül Naomi nem akart kimenni, de Cal rávette, hogy kísérje ki őket,
mert neki sokat jelentene. Már csak percek kérdése, és felszállnak a gépre,
Naomi mindenkitől könnyes búcsút vesz, nagyon fognak neki hiányozni a srácok.
Mickey-val megbeszélték, hogy minden nap
skypeolnak. Már csak egy ember maradt ki a búcsúból aki nem más, mint Luke.
Naomi elé állt és várta, hogy Luke mit fog lépni, de ő csak ránézett
elmormogott egy hiányozni fogszot , majd elindult a gép felé. Naomit magukkal
ragadták az érzelmek és az eddig apadó könnycsatornáiban átszakadt a gát, és
patakokban folyt végig arcán könnye. Még utoljára elbúcsúzott a fiúktól, majd ő
is kiindult az autóhoz. Beült, és elhajtott onnan, nem érdekelte már semmi.
Ilyen szemét húzása is csak ennek az idiótának lehet. Megint megsiratta, megint
ő baszott el mindent, de mégis Naomi bőg, Naomi tört össze nem Luke. Haza érve kinyitotta
a lakást, bevánszorgott szobájába, és lehuppant az ágyára. Nem kellett sok
megszólalt a telefonja, a kijelzőn Cal neve állt, de nem vette fel csak odébb
dobta egy könnyed mozdulattal. Naomi tudta, hogy bátyja már ismeri annyira,
hogy tudja nincsen jól, de nem kívánta senkinek a társaságát sem. Nem csinált
semmit csak feküdt, már sírni se sírt, rájött, hogy egy ilyen ember miatt
fölösleges. Mikor megbizonyosodott róla, hogy Calék gépe leszállt vissza hívta.
- Szia Cal, bocsi, hogy nem vettem fel a telefont nincs semmi bajom, tényleg jól vagyok, ja és üzenem Luke-nak hogy nyugodtan kapja be! - mondta végig egy szusszal,úgy hogy Calumot szóhoz se juttatja. Legalább is azt hiszi, hogy a vonal másik végén Cal áll, de nem így van.
- Mindjárt adom Calt. - szólt vissza a telefonból egy ismerős hang, Naomi tudta, hogy a hang tulajdonosa Luke, de nem érdekelte, azok után amit a reptéren csinált már hidegen hagyta ha megbántja.
- Oh szia Luke, remélem megrohadsz.- Jelentette ki nemes egyszerűséggel, de lehet hogy ezzel már kicsit messzire ment. Valahogy azt akarta, hogy a kis szőkeség is érezze azt a fájdalmat amit ő is érzett a reptéren. Luke nem szólt már vissza a telefonba, Naomi csak egy koppanást hall amiből arra tud következtetni, hogy ledobta a teleont az asztalra, utána meg Calt hallja ahogy Luke után kiabál. Naomi lerakja a telefont, úgy érzi most nem a legalkalmasabb.
....
- Luke baszod, neked meg mi a fasz bajod van?- vonja kérdőre Cal, de Luke nem válaszol semmit. – Luke válaszoljál- emelte fel a hangját
- Semmi, hagyjál békén- morgott, Cal megvakarta tarkóját próbálta végig gondolni, hogy Luke min rághatott be, majd eszébe jutott, hogy Nonival beszélt telefonon.
- Figyelj tudom, hogy kiakadtál, de érthető, hogy Naomi felkapta a vizet, hiszen el se köszöntél tőle, tudod mennyire megbántottad ezzel?- mondja Cal már nyugodt hangon. Át érzi mindegyikük sérelmét, de nem neki kell megoldani a problémájukat .- Nem tudom mit mondott Naomi, de ne vedd magadra.
- Te könnyen beszélsz nem rád haragszik. – mondta Luke ingerülten - Te nem tudod ez milyen érzés, hagyjuk is a francba. - halkult el hangja.
- Luke ne nekem akard bemutatni a húgomat, tudom milyen nehéz vele, tudom milyen házsártos, de majd megbékél ne aggódj. – Cal próbálta nyugtatni barátját, de süket fülekre talált. Megfogta magát és kiment, egyedül hagyva Luke-ot a gondolataival. Luke-nak ezer meg egy gondolat kavargott fejébe, sok száz ebből Noni volt. Tudja, hogy megbántotta, de nem érti, hogy Naomi miért veri ilyen nagy dobra, hiszen a múltkor elmondta neki, hogy ez közel sem olyan egyszerű, mint ahogy azt ő elgondolta. Luke nem érzi azt, hogy olyan jó barátja tud lenni Naominak, de zavarja a gondolat, hogy otthon van egyedül, úgy hogy Ryan bármelyik pillanatban beléphet az életébe. Zavarja a tudat, hogy mire hazaérnek már nem lesz az övé, tennie kell valamit nem veszítheti el, bár bele gondolva elég nehéz lesz úgy hogy utálja őt. Lehet, hogy hagynia kéne az egészet, de csak azon jár az esze, hogy amíg ők a világ másik felén vannak, Naomi egy másik sráccal van és őt elfelejti. Luke megunta a gondolkodást, így inkább kiment a szobából és megkereste a többieket. Körbe sétálta az egész lakást, de sehol se találta őket, míg végül meghallott egy kedves hangot, aki nagyon ellenkezik. Közelebb megy az ajtóhoz hátha kitud valamit szűrni a beszélgetésből. A hang hallatán elmosolyodik, a fiúk Naomival skypeolnak, de neki nem is szóltak. Ezen nem csodálkozik, mivel látszólag örök haragban vannak. Be kéne nyitnia, de akkor nem tudná meg , hogy miért vannak ennyire csendben.
- Naomi figyelj rám, tudom hogy bele vagy zúgva Luke-ba, de tudnod kell ha megbántod azzal neked lesz rossz. Így is egy ideg a gyerek mi lenne ha most az egyszer te lennél az okosabb?- kérdezi tőle Cal, de a Ash-ék természetesen elröhögik magukat. Cal hamar elcsitítja őket.
- NEM vagyok belé szerelmes remélem ezt lezárhatjuk, de miért pont én legyek kedves, amikor ő sétált ki csak úgy az életemből. Tudod mekkora paraszt volt a reptéren is, miért pont én legyek aki megbocsájt? – kérdezi bátyjától fenn hangon.
- Látod, ebből is látszik hogy szerelmes vagy, el se kezdd, te is tudod hogy mindenről tudok, és nem-nem Luke-tól. Csak erre az egy dologra kértelek meg, hogy ne nehezítsd meg a dolgunkat, nem érdekel, hogy éppenséggel mikor jöttök ki jól a másikkal, engem az érdekel, hogy 7 hónapig ne azt kelljen néznünk ahogy szenved, és ennek te vagy a kulcsa. Úgy hogy ha nem akarsz magadnak rosszat akkor azt csinálod amit mondunk értve vagyok?- adja ki Cal az utasítást, ami eléggé szíven ütötte Luke-ot. Tudta, hogy jót akarnak neki, de nem gondolta, hogy megzsarolja a húgát.
- Luke gyere már be, ne hallgatózz az ajtóba, tudjuk hogy ott vagy. - kiabálta el magát Ash, amin még a többiek is meglepődtek. Luke halkan benyitott, és óvatos léptekkel a többiek mellé sétált.
- Akkor ti most kettesben megbeszélitek a problémátokat, remélem világosan beszéltem!- azzal mindenki ki ment és ott hagyták őket kettesben.
- Tudod, tényleg nem értelek. - sóhajt Naomi egy nagyot, erőt vesz magán,hogy tudjon beszélni a szőke idiótával. - Egyszer becézgetsz, és kedves vagy hozzám, akkor azt érezteted velem, hogy én vagyok a mindened. Máskor meg ellenséges vagy, és olyan mintha a saját érzelmeid ellen küzdenél. Ilyenkor van az, hogy lelépsz, és nem látlak, egy jó darabig. – közölte Naomi ezt Luke-val, de mintha őt magát is rosszul érintette volna az amit mond. Látszott az arcára kiülő fájdalom, látszott ahogy szemei könnyel telnek meg, próbálja szaggatott levegővételét mély lélegzetekre cserélni, de mielőtt Luke megszólalhatott volna Naomi bontotta a vonalat.
Ne felejtsetek el kommentelni :D
- Szia Cal, bocsi, hogy nem vettem fel a telefont nincs semmi bajom, tényleg jól vagyok, ja és üzenem Luke-nak hogy nyugodtan kapja be! - mondta végig egy szusszal,úgy hogy Calumot szóhoz se juttatja. Legalább is azt hiszi, hogy a vonal másik végén Cal áll, de nem így van.
- Mindjárt adom Calt. - szólt vissza a telefonból egy ismerős hang, Naomi tudta, hogy a hang tulajdonosa Luke, de nem érdekelte, azok után amit a reptéren csinált már hidegen hagyta ha megbántja.
- Oh szia Luke, remélem megrohadsz.- Jelentette ki nemes egyszerűséggel, de lehet hogy ezzel már kicsit messzire ment. Valahogy azt akarta, hogy a kis szőkeség is érezze azt a fájdalmat amit ő is érzett a reptéren. Luke nem szólt már vissza a telefonba, Naomi csak egy koppanást hall amiből arra tud következtetni, hogy ledobta a teleont az asztalra, utána meg Calt hallja ahogy Luke után kiabál. Naomi lerakja a telefont, úgy érzi most nem a legalkalmasabb.
....
- Luke baszod, neked meg mi a fasz bajod van?- vonja kérdőre Cal, de Luke nem válaszol semmit. – Luke válaszoljál- emelte fel a hangját
- Semmi, hagyjál békén- morgott, Cal megvakarta tarkóját próbálta végig gondolni, hogy Luke min rághatott be, majd eszébe jutott, hogy Nonival beszélt telefonon.
- Figyelj tudom, hogy kiakadtál, de érthető, hogy Naomi felkapta a vizet, hiszen el se köszöntél tőle, tudod mennyire megbántottad ezzel?- mondja Cal már nyugodt hangon. Át érzi mindegyikük sérelmét, de nem neki kell megoldani a problémájukat .- Nem tudom mit mondott Naomi, de ne vedd magadra.
- Te könnyen beszélsz nem rád haragszik. – mondta Luke ingerülten - Te nem tudod ez milyen érzés, hagyjuk is a francba. - halkult el hangja.
- Luke ne nekem akard bemutatni a húgomat, tudom milyen nehéz vele, tudom milyen házsártos, de majd megbékél ne aggódj. – Cal próbálta nyugtatni barátját, de süket fülekre talált. Megfogta magát és kiment, egyedül hagyva Luke-ot a gondolataival. Luke-nak ezer meg egy gondolat kavargott fejébe, sok száz ebből Noni volt. Tudja, hogy megbántotta, de nem érti, hogy Naomi miért veri ilyen nagy dobra, hiszen a múltkor elmondta neki, hogy ez közel sem olyan egyszerű, mint ahogy azt ő elgondolta. Luke nem érzi azt, hogy olyan jó barátja tud lenni Naominak, de zavarja a gondolat, hogy otthon van egyedül, úgy hogy Ryan bármelyik pillanatban beléphet az életébe. Zavarja a tudat, hogy mire hazaérnek már nem lesz az övé, tennie kell valamit nem veszítheti el, bár bele gondolva elég nehéz lesz úgy hogy utálja őt. Lehet, hogy hagynia kéne az egészet, de csak azon jár az esze, hogy amíg ők a világ másik felén vannak, Naomi egy másik sráccal van és őt elfelejti. Luke megunta a gondolkodást, így inkább kiment a szobából és megkereste a többieket. Körbe sétálta az egész lakást, de sehol se találta őket, míg végül meghallott egy kedves hangot, aki nagyon ellenkezik. Közelebb megy az ajtóhoz hátha kitud valamit szűrni a beszélgetésből. A hang hallatán elmosolyodik, a fiúk Naomival skypeolnak, de neki nem is szóltak. Ezen nem csodálkozik, mivel látszólag örök haragban vannak. Be kéne nyitnia, de akkor nem tudná meg , hogy miért vannak ennyire csendben.
- Naomi figyelj rám, tudom hogy bele vagy zúgva Luke-ba, de tudnod kell ha megbántod azzal neked lesz rossz. Így is egy ideg a gyerek mi lenne ha most az egyszer te lennél az okosabb?- kérdezi tőle Cal, de a Ash-ék természetesen elröhögik magukat. Cal hamar elcsitítja őket.
- NEM vagyok belé szerelmes remélem ezt lezárhatjuk, de miért pont én legyek kedves, amikor ő sétált ki csak úgy az életemből. Tudod mekkora paraszt volt a reptéren is, miért pont én legyek aki megbocsájt? – kérdezi bátyjától fenn hangon.
- Látod, ebből is látszik hogy szerelmes vagy, el se kezdd, te is tudod hogy mindenről tudok, és nem-nem Luke-tól. Csak erre az egy dologra kértelek meg, hogy ne nehezítsd meg a dolgunkat, nem érdekel, hogy éppenséggel mikor jöttök ki jól a másikkal, engem az érdekel, hogy 7 hónapig ne azt kelljen néznünk ahogy szenved, és ennek te vagy a kulcsa. Úgy hogy ha nem akarsz magadnak rosszat akkor azt csinálod amit mondunk értve vagyok?- adja ki Cal az utasítást, ami eléggé szíven ütötte Luke-ot. Tudta, hogy jót akarnak neki, de nem gondolta, hogy megzsarolja a húgát.
- Luke gyere már be, ne hallgatózz az ajtóba, tudjuk hogy ott vagy. - kiabálta el magát Ash, amin még a többiek is meglepődtek. Luke halkan benyitott, és óvatos léptekkel a többiek mellé sétált.
- Akkor ti most kettesben megbeszélitek a problémátokat, remélem világosan beszéltem!- azzal mindenki ki ment és ott hagyták őket kettesben.
- Tudod, tényleg nem értelek. - sóhajt Naomi egy nagyot, erőt vesz magán,hogy tudjon beszélni a szőke idiótával. - Egyszer becézgetsz, és kedves vagy hozzám, akkor azt érezteted velem, hogy én vagyok a mindened. Máskor meg ellenséges vagy, és olyan mintha a saját érzelmeid ellen küzdenél. Ilyenkor van az, hogy lelépsz, és nem látlak, egy jó darabig. – közölte Naomi ezt Luke-val, de mintha őt magát is rosszul érintette volna az amit mond. Látszott az arcára kiülő fájdalom, látszott ahogy szemei könnyel telnek meg, próbálja szaggatott levegővételét mély lélegzetekre cserélni, de mielőtt Luke megszólalhatott volna Naomi bontotta a vonalat.
Ne felejtsetek el kommentelni :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése